A törvény - Edda Művek

Ülök egy szobában a szőnyegen

Ülök egy szobában szép csendesen

Ülök és bámulok a semmibe

Egyedül vagyok, nem szól senki sem

Újak jönnek, leülnek mellém

Másképp szólnak, de vérük az enyém

Mi megértenénk egymást, ha lehet

De Judás csókja mindent elvehet

Miért van így?

Miért van így?

Csak egyedül, nincs más út

Csak egyedül, csak egyedül, nincs más út

Magányom ordít, karom lefogják, fényt, fényt, fényt

Kopjafák közt sírva nyög a szél

Elfogyott már minden szép remény

Hát nem kiáltunk, s nem hajtunk fejet

Elég volt a törvény elveszett

Mi itt maradunk, de elmehetne sok

Ő mindig marad, a többi meg zokog

Miért nem ő megy, mi itthon vagyunk

Egy jó törvénnyel mi egyek vagyunk

Miért van így?

Miért van így?

Csak egyedül, nincs más út

Csak egyedül, csak egyedül, nincs más út

Magányom ordít, karom lefogják, fényt, fényt, fényt

Csak egyedül, nincs más út

Csak egyedül, csak egyedül, nincs más út

Magányom ordít, karom lefogják, fényt, fényt, fényt

Csak egyedül, nincs más út

Csak egyedül, csak egyedül, nincs más út

Magányom ordít, karom lefogják, fényt, fényt, fényt