Félúton - Fluor, Nap

Előttem csordogál a hajnal, mögöttem folyik szét az éj

A nappal szilárdít meg, tanít, nevel, lát el öntudattal

Élj a pokolban, de kérj a jóból, érezd magad jobban

Mint egy játék a sarokban, vársz, majd valaki betoppan

Felemel, nekem a fele se kell, ember

Markolj nagyokat, tessék, legyen a tiéd, a másét is vedd el

Folyton csak szigorú szemmel figyelsz

Folyton csak szigorú szemmel, de mégiscsak segítesz

Így félúton, hogy jó vagy rossz, azt nem tudom

Nem is fogom, de késő van, és sietnem kell, tekintetk lábaimon

Ébresztik a reggelt, alvó célokból a trvet, soha ne add fel, ma

Legyőzhetsz még minden egyes embert

Nap:

Hányan elmentek, csak úgy meztelenül

Így jöttél te is a tűzből, és ugyanígy mész majd el

Fluor Filigran:

Egy a zászló, mi emelhet fel, neked ma nyerned kell

Új szemlélettel más is nyer, hát, rúgjuk fel együtt

Amit ránkerőszakolt a múlt, az értelem meg eltűnt

Nyomok nélkül, felettünk, ott egy birodalom épül

Hazugságra, felejtésre bír a hamis könyvek sokasága

Mi?

bizony, a történelem átírva

Miért?

mert ereinkben folyik már a hamis tinta

Ki akarta így ezt, gondold át, hogy ki akarta

Fluor Filigran:

Csak bámulok előre, nézem, ki győz és ki dől be

Talán viheted még többre, holnap önmagadra döbbenve

Már senkire nem számítasz, de vezérnek születve

Nem számít az már állomásnak se

Mi álom másnak, nagy mese

Hát gyűjts erőt, és törj ki a szerepből

Csináld őrületből, szeretetből, meglásd, minden megdől

Nincsen korlát, kibontom a vitorlát, én irányítok még akkor is, ha

A kormányt elengedem… siklom a vizeken

Tekintetem a távolban, már ezer év is eltelhetett

Azóta, hogy otthonom otthagytam

Épp elég testet megjártam, bár tényleg nem emlékszem

De belőlük egy kis darab itt bennem, és bennük is belőlem

Még tüzet gyújt, de jön egy út, éj felé tartó járattal

A bánat, máris érkezik, most fizess nagyobb árat

Nap:

És még hányan elmennek, ők is meztelenül

Így jöttem én is tűzből, és ugyanígy megyek el

A tűz és az éj között félúton, és még mindig meztelenül

Csúnyán, könnyesen, csomós hajjal, s a hajamban tollal várlak itt

A tűz és az éj között, félúton, és még most is meztelenül

Kívül még piszkosan, rengeteg zajjal, de belül már tisztábban

De belül már tisztábban… Egy picit…