Utazás a szürke folyón - Omega

Lenn a szürke vad folyón vár reám egy út

Menni kell, és elhagyom azt, ki otthont nyújt

Elmaradnak háztetok, harcok, szuk szobák

Már a part is ködbe vész, mának int tovább

Ne sírj, ha útra kelnék

Ne hívj, ha messze mennék

Ne kérj, ha útra kelnék

Ne félj, ha mennék

Bárhogy fáj, ha tegnap még zápor mossa szét

Nem kísér kíváncsi szem, nem bánt szóbeszéd

Nem vigyázzák léptemet, nem figyel, ha gond

Elfogad, ilyen vagyok, rosszat mégse mond

Ne sírj, ha útra kelnék

Ne hívj, ha messze mennék

Ne kérj, ha útra kelnék

Ne félj, ha mennék

Sok van hátra, zúg az ár, engem sem kímél

Arcomon nézd mély nyomát, szembe vág a szél

Bárhogy villog fenn az ég, van ki mégsem fél

S künn a szürke vad folyón egy nap célhoz ér

Ne sírj, ha útra kelnék

Ne hívj, ha messze mennék

Ne kérj, ha útra kelnék

Ne félj, ha mennék